Ha megfakult a trón ragyogása
Gondolom mindenki látott már olyan WC-t, aminek a belsejében az asló kanyarulatnál a víz alatt ott volt egy ronda, szürkésbarna dolog, ami egyszerű sikálásra nem tűnt el. Az a vízkő, amiről a mostani cikk is szól.
A vízzel érintkező szerelvények, csövek, szaniterek valamilyen oknál fogva mindig szeretnek elvízkövesedni. Ez általában egy lassú folyamat, ami során a vízben lévő oldott ásványi anyagok kiválnak, és megkeményednek egy felületen.
Nem egy szép látvány, ráadásul ha nem foglalkozunk vele, akkor a WC használhatóságát is tönkreteszi egy idő után. Mi duguláselhárítóként sokszor láttunk már olyan kagylókat, aminek a járatában már csak egy ujjnyi vastag lyuk maradt a vízkőtől. Igaz, ahhoz hogy teljesen beszűkítse a járatokat, általában nagyon sok évnek kell eltelni.
Sajnos a WC vízkövet elég nehéz fizikailag eltávolítani, ráadásul a porcelán felületén elég könnyű jól látható karcolást ejteni egy fémtárggyal.
Szerencsére van más módszer is, ami egyszerű, viszonylag biztonságos és olcsó is egyben.
Természetesen a kémiai módszerekről fogok most beszélni, és azon belül is a házi jellegűekről. Mert bár léteznek kifejezetten a célra szolgáló bolti készítmények, mégis sokkal jobb, ha természetes szereket használunk. Megjegyzem, hogy a bolti készítmények is gyakran ugyan azokból az egyszerű anyagokból állnak, mint amit egyébként jóval olcsóbban a saját nevén is megvehetünk (például hypo, sósav), csak hozzáadnak néhány kiegészítőt, mint például színezék vagy illatanyag, és egy jól hangzó márkanévvel látják el az elegyet.
Ecettel a vízkő ellen
Szerintem minden szer közül az ecet a legjobb a célra.
Egyrészt nagyon olcsó, másrészt a környezetre nem ártalmas. Én magam is használom időnként vízköves felületek tisztítására. Bizonyos esetekben szemmel látható reakció következtében, pezsegve oldja fel a vízkövet, de ez nem mindig ilyen gyors és látványos, viszont ettől függetlenül merem ajánlani a feladatra.
Hátránya viszont, hogy meglehetősen erős a szaga. Sőt nem csak szaga van, hanem az ecetből felszálló pára vagy gőz olyan erős, hogy marja az ember tüdejét vagy akár a szemét is csípi, ezért lehetőleg vigyázzunk ha olyan helyiségbe megyünk be, ahol előzőleg rengeteg ecet párologhatott el, inkább szellőztessünk jól, ha ecettel tisztítunk felületeket.
Használat közben vigyázzunk, hogy ne kerüljön ránk, vagy olyan felületekre, amit nem szeretnénk tisztítani. Mindig viseljünk megfelelő védőfelszerelést, kesztyűt és szemüveget.
Emellett lehetőleg fémekkel ne érintkezzen a sav, mert reakcióba léphet velük, ezért olyan helyen nem javasolt a használata, ahol a lefolyóhálózatban fém csövek lehetnek jelen. Ez jellemzően régi épületeknél lehetséges, tipikusan Budapest belvárosában a régi téglaházakban (ólom és öntöttvas), vagy panelházaknál (acél) jellemző.
Maga a módszer így néz ki:
Éjszakára, amikor már tudjuk, hogy senki sem fogja használni a WC-t, alapos öblítés után merjük ki a vizet egy rongy és egy gumikesztyű segítségével a csészéből, majd töltsük fel húsz százalékos ecettel. Lehetőleg az ecetből mindenhova jusson a kagylón beül, főleg az öblítőperem alá, ahol még foltos szokott lenni. Ha kell, egy WC kefével oszlassuk szét az ecetet mindenhová.
Ez után hajtsuk le az ülőkét, és mondjuk meg mindenkinek a családban, hogy reggelig ne használják a WC-t. Szellőztetés javasolt.
Ha minden jól megy, akkor reggelre jelentős mértékű vízkő fog leoldódni. Ha kell újra segítsünk a WC kefével egy kicsit, majd öblítsük le az egészet.
Ha nagy méretű vízkövek is leváltak, akkor azokat előtte szedjük ki gumikesztyűvel, nehogy lentebb dugulást okozzanak.
Én úgy gondolom, hogy ez a leghatékonyabb, vagy legalábbis a legoptimálisabb házi módszer a célra.
A cikk kedvéért a saját WC-men is kipróbáltam a módszert.
Nálam olyan 7 éve üzemel a „trón” , és eddig egyszer már használtam a módszert rajta, így a mostani alkalommal csak egy relatív vékony réteg volt a porcelán alján.
Meg kell hogy mondjam, hogy egy éjszaka nem volt neki elég, reggelre még maradt egy kisebb vízkőfolt az alján, ráadásul a perem alatti részre alig hatott a szer. Így másodszor is ki kellett mernem a vizet, de most nem éjszaka, hanem nappal csináltam, és néhányszor bekentem a perem alját a WC-ben lévő ecettel, így nem tudott kiszáradni.
A második alkalom végére a WC közel makulátlan lett, íme az eredmények (a kiinduló állapotot inkább nem fényképzetem le, de elmondhatom, hogy nem volt szép):
Egyéb alternatívák:
Ecet helyett használhatunk még citromsavat is, az gyengébb, de cserébe nincs kellemetlen szaga, elvileg teljesen biztonságos de ártani nem árthat ha vigyázunk ezzel is.
A sósavat viszont nem tudom javasolni, mert bár elvileg jóval hatékonyabb is a célra, de az eredmény végül ugyan az lesz, (csak lassabban) de az előbbi anyagoknál sokkal veszélyesebb mind ránk, mind a környezetre nézve.
Alternatívaként és érdekességképp a kólát is kipróbálhatjuk ugyanígy. Igen az ivásra szánt kólára gondoltam, ugyanis néhány ismert kóla márkában foszforsav is található ami amúgy nem tesz túlságosan jót a fogainknak, sőt egyes leírások szerint a csontjainknak sem.
Megelőzésként pedig használhatunk olyan WC illatosító szert is, ami egyben vízkőkiválást gátló tulajdonsággal is bír.
Ne vízkőtelenítsük akkor az egész csőhálózatot egyből?
Rossz hírem van: sajnos a lefolyócsövek vízkőmentesítése már nem ilyen egyszerű. A fő probléma az, hogy míg a WC csészénél alul a hajlatban megül a folyadék, addig lent a csőben, ha az jól van kiépítve akkor egyből végigfolyik, így nem marad sok idő, hogy a szer kifejtse a hatását.
De még ha valami iszonyatosan erős savat is öntenénk le, (amit én környezetvédelmi szempontból nem támogatok) akkor is csak a cső alján marná le a lerakódásokat, ahol a szer végigfolyik és érintkezik a kiválással, míg fentebb a cső oldalán és tetején érintetlenül maradna.
Ezt igazából csak úgy lehetne hatékonyan elvégezni, hogyha teljes keresztmetszetben feltöltenénk vegyszerrel a csövet. Ez irreális, már-már megvalósíthatatlan mennyiségű vegyszer felhasználásába kerülne.
A témáról részletesebben itt írtunk.
Ha hatékony vízkőtelenítést szeretnénk a hálózaton, akkor arra célszerű szakembert hívni, aki jó esetben gépi magasnyomású vizes vagy csőgörényes technikával eltávolítja azt.
Ilyen jellegű szolgáltatást mi is kínálunk, a tisztítás eredményét pedig ilyen esetben mi mindig kamerás vizsgálattal igazoljuk.
