Mi az alapvezeték, és honnan ismerjük fel az alapvezeték dugulását
Alapvezetéknek hívják azt a gyűjtőcsövet, ami a házban, vagy a lakásban lévő különálló lefolyók vizét összegyűjti, és kivezeti az épületen kívülre, majd becsatlakozik az utcai csatornába.
Alapvezeték dugulás esetén azt fogjuk tapasztalni, hogy a házon belül több lefolyó is (általában az összes) egyszerre dugul el. Tipikusan a WC vize nem megy le, vagy csak nagyon lassan, és egy másik lefolyónál, például a padlóösszefolyónál áramlik vissza.
A jelenséget gyakran bugyogó hang is szokta kísérni a többi víznyelőnél. Ilyenkor a csőben elhelyezkedő levegő áramlik vissza a szifonokban lévő vízen át, és az adja ki a bugyogó hangot.
Az alapvezeték dugulást fontos elkülöníteni a WC dugulásától, ahol csak maga a WC kagyló van eldugulva, mert például beleesett a WC illatosító kosár, vagy csak simán túl sok WC papírt használt valaki. Ilyenkor semelyik másik lefolyónál nem tapasztalunk problémát, és jó eséllyel egy egyszerű pumpálás is megoldja a problémát.
Társasházi alapvezeték dugulás esetén általában a legalsó lakónál jön fel mindaz, amit a felső lakók leengednek, miközben ezt a fenti emeleteken nem mindig érzékelik, bár előfordulhat, hogy ilyenkor náluk is lelassul a víz lefolyása, vagy a fent említett bugyogó hang jelentkezik.
A csatornahálózat elrendezése az ingatlanon belül
A lefolyócsövek hálózatát úgy kell elképzelni, hogy minden egyes víznyelőnek van egy saját csöve, de ahelyett, hogy ezek külön mennének ki az utcára, hamarosan egymásba csatlakoznak, és onnantól már egyetlen közös cső viszi tovább a szennyvizet, ami gyakran nagyobb is átmérőben. A legnagyobb átmérőjű cső jellemzően a WC alól indul, ez az alapvezeték. Az alapvezetékre helyenként tisztítóidomokat szoktak építeni, a kertben pedig függőleges tisztítócsöveket, vagy régebbi épületeknél tisztítóaknákat, az esetlegesen később kialakuló dugulások elhárításának céljából.
Az alapvezeték nagyjából a telekhatárig tart, és az ott elhelyezett átadási aknába torkollik, ahonnan az utcára kivezető szakasz már a helyi csatornázási művek tulajdona (Budapesten az FCSM), és az itt kialakuló dugulások megszüntetése is az ő feladatuk, hiába van még esetleg egy-két méter ebből a csőből a mi telekhatárunkon belül.
Az alapvezeték dugulás okai
A dugulást különböző tényezők válthatják ki, amik jellemzően a cső nem megfelelő szereléséből, vagy utólagos sérüléséből fakad. Tipikus hiba, ha a fektetés során nem figyelnek arra, hogy a lefolyócsőnek mindenhol legyen legalább egy kis lejtése, amit 0,7 és 2,5 százalék közé célszerű beállítani. Ez azt jelenti, hogy a cső folyásirányban egy méterre lévő pontjának 0,7 és 2,5 cm közötti mértékben kell lejjebb lennie, ahhoz, hogy a vízben levő hordalék megfelelően eltávozzon.
Bár elvileg sem a túl nagy, sem a túl alacsony lejtés nem jó, de ami igazán rossz, hogyha a lejtés negatívba megy át, vagy más szóval kontrássá válik, ilyenkor a cső nemhogy nem lejt eléggé, de még emelkedik is, és a közbülső rész edényként működik, ahol az áramlás lelassul, és a vízben levő szennyeződések kirakódnak. Tipikusan ezeken a pontokon szokott az kialakulni az alapvezeték dugulás.
Egy másik jellemző hibaforrás a cső megsérülése, ami tipikusan akkor következik be, ha például egy építkezés során nehéz járművel átmennek fölötte. A cső megnyomódása következtében hasonlóan kontrás részek alakulhatnak ki, vagy az akár el is törhet, ahol később a gyökerek megtalálják maguknak az utat a cső belsejébe, és elállják a víz útját.
Régi épületekben az eternit anyagú csövek mára szinte mind el vannak törve valahol, műanyag csöveknél pedig az egyre vastagodó vízkőlerakódás szokott problémát okozni.
Gyakran elduguló csöveknél a hiba okának feltárására csőkamerás vizsgálattal lehetséges.
A dugulás megszüntetése házi módszerekkel
Az alapvezeték dugulása tipikusan olyan jellegű, hogy azt egyszerű házi módszerekkel, például kézi csőgörénnyel, szódával és ecettel, vagy duguláselhárító szerekkel általában nem lehet elvégezni, mivel mind a gyökérbenövések, mind a vastag lerakódások eltávolításához komolyabb felszerelés kell. Amit biztonságosan kipróbálhatunk, az a WC megpumpálása (egy jófajta, régimódi fekete gumiharanggal rendelkező, és nem színes műanyag WC pumpával) de túl sok esélyünk nem lesz a sikerre.
Igazából ennél többet is megtehetnénk, de én senkinek sem javaslom a következőket, mert a dolog akár veszélyes is lehet, például megfertőződhet valaki, vagy beleeshet egy aknába.
Ám amennyiben van olyan ismerősöd, vagy te magad rendelkezel a megfelelő képesítéssel, akkor megpróbálhatod megkeresni az udvaron elhelyezett tisztítónyílásokat, és aknákat, és ezeket felnyitva ellenőrizheted, hogy nem-e ezek vannak eldugulva. A régimódi aknák esetében gyakran elég csak megpiszkálni egy bottal az abból kivezető, vagy oda beérkező nyílás végét, és ettől megindul a dugulás. Ha van otthon kerti slag, akkor az is segíthet, ha beledugjuk, és megslagozzuk a csatornát.
A leghatékonyabb házi eszközök a duguláselhárításra a magasnyomású mosók, a hozzájuk kapható kapható kiegészítő csőtisztító tömlőkkel (aminek a profi, nagy teljesítményű megfelelője a „woma”). Ezzel a technikával akár az alapvezeték dugulása is elhárítható bizonyos esetekben, bár a tisztítás hatékonysága nem lesz feltétlenül tökéletes.
Ha duguláselhárítót kell hívni…
A profi duguláselhárítók első sorban csőgörénnyel, vagy nagy teljesítményű magasnyomású vizes tisztítógépekkel dolgoznak, ezekkel a felszerelésekkel ugyanis szinte minden esetben megoldható az alapvezeték duguláselhárítása.
Nem mindegy azonban a tisztítás mértéke, mert a dugulás már akkor is megszűnhet, ha a cső csak félig, vagy negyedéig lett kitisztítva. A maradék átmérőben még mindig sok lerakódás, vagy gyökérszál maradhatott, de a víz mégis lefolyik. A különbség abban nyilvánulhat meg, hogy a csatorna nem sokkal a duguláselhárítás után újra eldugul. Ez lehet hónapok, de akár napok kérdése is.
Egy megfelelően kitisztított csatorna ezzel szemben azonban sokkal tovább, évekig is dugulásmentes maradhat, hacsak nincs valamilyen nagyon súlyos hibája.
Mi éppen ezért arra törekszünk, hogy a duguláselhárítás mellett a csövet minél nagyobb átmérőben kitisztítsuk. Csőgörénnyel vagy womával szinte minden szennyeződést, és oda nem illő dolgot el tudunk távolítani a csőből, például gyökérbenövéseket, vízkő vagy zsírlerakódásokat, vagy a nagyobb átmérőjű csövek alján kialakuló kavicsos iszapot. A tisztítás eredményességét kamerás vizsgálattal is ellenőrizni tudjuk.
