Duguláselhárító szerek

Amennyiben dugulás alakulna ki nálad otthon valamelyik lefolyónál, vagy ha szeretnél megelőzni egy esetleges későbbi dugulást, akkor nem feltétlenül kell egyből vízszerelőt, vagy duguláselhárítót hívnod, vannak olyan lehetőségek, amiket otthon te is megpróbálhatsz. Ezek közé a házi módszerek közé tartozik a WC pumpa, a kézi csőgörény, az ecet (amivel a WC ragyogóan megtisztítható a vízkőtől), vagy a bolti duguláselhárító szerek.
Most leginkább az utóbbiakról lesz szó, vagyis hogy hol érdemes őket használni: hol várhatunk tőlük sikereket, és hol lesznek kevésbé hatékonyak.

Mennyire hatásosak a boltban kapható duguláselhárító szerek?

Bár ezek a reklámokban szinte azonnal kilökik a dugulást, a valóságban érdemes azért egy kicsit szerényebb elvárásokkal állni hozzájuk, mert könnyen az lehet a dolog vége, hogy sok üveget öntesz ki belőlük egy alkalommal, és utólag úgy fogod érezni, hogy az egész kidobott pénz volt, ugyanis ezek a szerek jellemzően nem olcsóak. Jó lenne ha tudnád, mielőtt bevásárolsz, hogy mikor van értelme használni a duguláselhárító szereket, és milyen esetekben lesznek nagy eséllyel hatástalanok.

Először is, a lefolyótisztító szerek úgy működnek, hogy mindenképpen érintkezésbe kell kerülniük a dugulást előidéző dologgal ahhoz, hogy hassanak. Ezt nagyban megnehezíti, ha már el van dugulva a cső, mert ilyenkor a dugulás és a beöntött szer között valamilyen távolság van, ahol víz áll. Ilyenkor az is kérdés, hogy milyen messze van a dugulás: csak a szifonban (mint ahogy a reklámokban is mindig), vagy valahol lentebb a csőben (inkább ez a valóság). Ha az utóbbi, akkor rossz esetben a vegyszer nem is jut el a dugulásig, és így még akkor sem segítene, ha amúgy képes lenne kémiailag feloldani azt. Tipikusan a mosogató, vagy a házi fővezeték dugulása esetén kell egy hosszabb csőszakasszal, és nagyobb köztes víztömeggel számolnunk, ahol ez szempont lehet.
Ellenben, ha inkább nem várnád meg a dugulást, és megelőzésként használnád a dolgot, akkor sokkal jobb eséllyel juthat az le egészen a szűkületig, ahol aztán ténylegesen kifejtheti a hatását.

Igazából az eredeti kérdés, hogy valóban mennyire hatásosak ezek a szerek, csak ez után merülhet fel ténylegesen.
Ez viszont nem egyszerű téma, ugyanis a dugulást sokféle anyag, vagy szennyeződés is okozhatja, és ezek különféle kémiai összetétellel rendelkezhetnek, így várhatóan a vegyszer is különféle módon hat majd rájuk. Sőt, duguláselhárító szerből is többféle lehet, ami még inkább árnyalja, hogy melyik szer éppen milyen anyagú lerakódások ellen a jó.
Általánosságban annyi elmondható, hogy a hatásukat nem úgy kell elképzelni, hogy másodperceken belül feloldódik bennük minden szerves, vagy szervetlen anyag. Egyrészt az erejük nagyon visszafogott, sok esetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon kicsit hatnak a lerakódásra, és ha mégis, akkor ahhoz általában idő kell, mivel lassú a reakció (bár az emberre így is nagyon veszélyesek).

Nátrium-hidroxid (nátron-lúg) alapú szerek:

A legtöbb bolti duguláselhárító szer nátrium-hidroxidon alapul. Az hogy éppen milyen márkanévvel árulják ugyan azt a régóta ismert ősi vegyszert, az szerintem mindegy, bár meg kell jegyezni, hogy azért minden márkának egy kicsit különbözhet a vegyi összetétele, valamelyikben lehet egy kis extra ez-az, de az én véleményem szerint ezek közel hasonló hatással bírnak. Emellett persze nem feltétlenül tartalmaz egy duguláselhárító szer nátrium-hidroxidot, de ez a jellemző. Elképzelhetőek még más alapú, például savas típusú vegyszerek is, ilyenek például a vízkőoldó szerek, de lefolyócsöveknél ezek szerintem nem olyan hatékonyak.

A nátrium-hidroxid oldata erősen lúgos, és elvileg roncsolja a fehérjéket. Ezért vigyázni kell, hogy ránk ne menjen belőle semmi, főleg a szembe ne.
A fehérje roncsoló tulajdonság (duguláselhárítási szempontból) elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a lefolyóban esetlegesen fennakadt hajszálakat feloldja.
Éppen ezért lehetnek az ilyen szerek hatásosak a fürdőszobai dugulásoknál, például a kád, a zuhanyzó, vagy a mosdó dugulásnál. És szerintem itt nagyjából ki is merülnek azok a felhasználási területek, ahol a duguláselhárító szereket hatékonyan be lehetne vetni. Viszont ezeken a helyeken valóban jó esélyünk van rá, hogy a dolog tényleg segíteni fog. Persze ez csak az én magánvéleményem, ami az eddigi tapasztalataimon alapul mint duguláselhárító.

Duguláselhárító szerek a konyhai lefolyónál

Mosogató dugulásoknál, (ami talán a leggyakrabban elduguló lefolyó) szerintem kevésbé hatékonyak a szerek, a megkeményedett zsír ellen nem ismerek hatékony vegyszert, ami ne lenne túl veszélyes magára az emberre, vagy a lefolyócsőre is. Bár elvileg a nátrium-hidroxid valamilyen szinten a zsírt is oldja, de nekem nincsenek pozitív tapasztaltaim vele. (A mosogató dugulások megelőzéséről itt írtam.)

Egyszer a saját otthoni mosogató lefolyómnál kísérleteket végeztem különféle házi praktikákkal, többek között egy granulátumos lefolyótisztítóval is, és mivel rendelkezek csőkamerával, kíváncsiságból minden egyes próbálkozás után megnéztem, az eredményt.
Bár felhasználás közben a granulátumok látványosan pezsegve oldódtak fel a vízben, és a csőből maró szagú gáz áramlott ki, de az utána következő kamerás vizsgálat kiábrándító eredményt mutatott: semmilyen érdemleges változást nem láttam. Pont olyan volt a cső, mint előtte, azzal a kivétellel, hogy néhány granulátum beleragadt a trutyiba, és ott maradt.

Mire figyelj mindenképpen a lefolyótisztító szerek használata során:

Általában erősen maró anyagokról beszélünk, ezért nem árt ha a biztonsági intézkedéseket betartjuk. Én mindenképpen azt javaslom, hogy olvasd el a csomagoláson található leírásokat (kb. 5 perc), hogy biztosan úgy kezeld a szert, ahogy az utasítás írja, és elkerüld az esetleges baleseteket, anyagi károkat.

Biztonság

Általánosságban igaz szokott lenni, hogy erősen maró hatású vegyszerekről van szó, tehát mindenképp csak fokozott óvatossággal nyúlj a dologhoz.
Főleg a száraz, granulátumos porok a veszélyesek, ezek bár száraz formában nem látszanak különösen veszélyesnek, de víz hatására egyből forrni, pezsegni, kezdenek, ami rossz esetben egy fröcskölő kitöréssé válhat.
Mindenképpen viselj védőfelszerelést, de legalább védőszemüveget ha lefolyótisztító szerekkel dolgozol.
Arra is érdemes odafigyelni, hogy a legtöbb termék használatakor veszélyes gázok keletkeznek, ezért érdemes előre kinyitni az ablakot, és a művelet közben folyamatosan szellőztetni.

Gumi védőkesztyű

Vegyszerek egymással való keverése

Nem szabad keverni az egyes duguláselhárító szereket egymással, vagy más házi szerekkel, mint például ecettel vagy szódával. A keveredés akkor is megtörténhet, ha a különböző időpontban beöntött szerek lent a csőben találkoznak egymással. Rossz esetben kiszámíthatatlan reakciók történhetnek, ami többek között mérgező gázok (például klórgáz) keletkezésével járhat. Bizonyos esetekben két vegyszer reakciójából egy kristályos anyag keletkezik a cső belsejében, ami olyan kemény, hogy még egy profi duguláselhárító sem feltétlenül tudja azt bontás nélkül eltávolítani onnan.
Érdemes tehát csak egyféle szert használni.
Ez a kristályosodás amúgy a por állagú szereknél tapasztalat alapján önmagától is bekövetkezhet. Hogyha az anyag nincs megfelelően leöblítve, akkor a kis darabkák összeállhatnak, és megkeményedhetnek.

Anyagi károk, fémek korróziója

A legtöbb termék jellemzően korrozív hatású a fémekre, kifejezetten a lefolyótorok fém rácsa szokott elvékonyodni, és végül eltörni a szerek hatására de az is előfordulhat, hogy a vegyület a mosogatómedencén foltot hagy. Emellett ha régi épületben lakunk, akkor ott előfordulhatnak még régi fém anyagú lefolyócsövek is, – tipikusan ólom, vagy vascsövek – és nem kizárt hogy egyes duguláselhárító szerek ezeket a csöveket károsítják, vagy akár ki is lyukasztják.

Olcsó házi alternatívák

Sok helyen olvasni az interneten a szódabikarbóna és az ecet keverékéről, mint jó házi módszerről. Szerintem közel semmit sem ér a dolog, azon kívül hogy a bolti vegyszerekhez hasonlóan az intenzív és látványos pezsgés a hatékonyság érzetét kelti a felhasználóban. Természetesen ki lehet próbálni, mert nagyon olcsó a két hozzávaló, de nem árt tudni, hogy míg az ecet gyenge vízkőoldó tulajdonsággal bír, addig szódabikarbóna szinte egyáltalán nem rendelkezik tisztító hatással.
Ha összeöntjük őket, a két szer reakcióba lép egymással, és az így kialakuló pezsgés talán fokozza egy kicsit az egyes összetevők hatását, vagy maga a fizikai mozgás az ami segíthet a tisztításban, de végső soron a két szer ki fogja oltani egymást, az egyik lúgos, a másik savas, és a reakció befejeztével egy semleges elegyet kapunk.

Ellenben amit nem nagyon láttam még máshol megemlíteni, de én hasznosnak találom, az a hipó lehet, mint csőfertőtlenítő szer. Bár nem túl gyakori, de a lefolyócsövekben felszaporodhatnak az algák, amik akár teljesen beszűkíthetik a kisebb csöveket. Ez főleg fürdőszobai lefolyóknál szokott előfordulni, de a konyhai mosogatónál is láttam már ilyet, de a hipó elpusztítja az algákat.
Nem kell belőle sokat, vagy sűrűn használni, talán elég évente egyszer-kétszer egy kisebb adagot. Lehetőleg úgy kell ezt megvalósítani, hogy a szer ne csak a szifonba álljon meg, hanem tovább is folyjon a csőbe, és lehetőleg utána hosszú ideig ne használjuk azt a lefolyót, mert akkor a fertőtlenítő szert is kiöblítenénk a csőből.

Természetesen a hipóval is ugyan olyan óvatosan kell bánni, mint bármelyik másik erős vegyszerrel, arra mindenképp figyeljünk, hogy gyerekek ne férhessenek hozzá, és hogy jól szellőztessünk a művelet közben.

Duguláselhárító szeres tesztvideó (angolul)

Az interneten találtam egy jó összehasonlító videót, igaz angol nyelvű, és Magyarországon nem kapható márkákat hasonlít össze, de mivel az összetevőket mindegyiknél bemutatják, így ez nem feltétlenül baj, kezelhetjük a videót, az összetevők tesztjének is.

(Megjegyezném, hogy bár a videó szerint egyes összetevők hatékonyak a zsírok feloldásában, de nekem a valódi kikeményedett zsírlerakódásokkal szemben nincsenek velük jó tapasztaltaim.)

Egy kis segítség a videóhoz, hogy könnyen érthető legyen, hogy melyik szer milyen összetevőket tartalmaz:

Pure Lye: tisztán nátrium-hidroxid
Liquid-Plumr és Drano: főleg nátrium-hidroxid és hipó, emellett egyéb elemeket is tartalmaznak
Muriatic acid: sósav
Clobber: kénsav
Roebic és “kék pálcikák”: lebontó baktériumok